Helló lélek! ~ Teremtsd meg a lelki békédet!

cr: pravsworld.com
Számomra pont aktuális ez a téma, hiszen az én életemben most jött el az a pont amikor észrevettem, hogy azokat a dolgokat, amik megnehezítik az életemet, azokat csak is én generálom. Hiába jön valami jó, ha a negatív gondolatokat nem tudom szelektálni az életemből, akkor a jó dolgok eltörpülnek mindezek mellett.

Sajnos, ha ezek az érzések fokozódnak azok kihatnak egy idő után a szervezetünkre is. Tehát hiába mutatjuk kifelé, hogy minden rendben van, a testünket ezzel nem tudjuk átverni. Amíg fel tudod ismerni a problémát és azon vagy, hogy változtass, addig szakemberre nincs szükség. 

A boldogság felé vezető út bár rögös és néha úgy is érezhetjük, hogy zsákutcába kerültünk, de minden rajtunk múlik. Azt sem várhatjuk el magunktól, hogy akár már holnap kilépjünk ebből az ördögi körből, hiszen pont ez lesz végül a hiba, hiszen csalódni fogunk saját magunkban. 

Viszont vannak bizonyos esetek mikor  szükségünk van egy másik félre a gyógyulás útján és ez lehet egy közeli barát vagy rokon, aki felé meg van a kellő bizalmunk vagy amint már említettem egy erre specializálódott orvos. 

Én egy kissé művészibb léleknek tartom magam, szeretek alkotni, de ha nem vagyok rendben önmagammal érzem, hogy belekerülök egy úgymond "alkotói válságba". Ez abban nyilvánul meg, hogy levertnek érzem magamat, nincsenek ötleteim, nem inspirál semmi, nem találom a helyemet a környezetemben, szabadidőmben inkább alszok, rosszakat álmodok, fájnak a testrészeim. Képes vagyok a belső harcaimat a szeretteimre kivetíteni, ami lássuk be, kinek jó?

Ezzel az a gond, hogy legtöbbször mi magunk is elhisszük, hogy nem velünk van a gond, hanem a környezetünk vagy egyes emberek felénk irányuló cselekedetei befolyásolják a hangulatunkat, amelyek olykor-olykor azt az érzetet keltik, hogy tehetetlenek vagyunk ezek megváltoztatásában. De ezek csak konfliktus helyzeteket szülnek, tehát még több stresszt, aggodalmat és félelmet. 

Ha magadra ismertél e pár sor olvasása közben, akkor ne habozz tovább lépni és egy pár tippet ellesni, hogy én hogyan indultam el a boldogság felé.

A lelki béke megtalálása

I. Ismerd meg önmagad

Bármennyire is furán fog hangzani, de muszáj leszel leülni és megbeszélni magaddal a nyugtalanságod okát. Erre egy megfelelő hely van: Egy csendes, nyugodt tér, ahonnan ki tudod zárni a világot. Máshol nem megy. Mielőtt segítségért fordulnál, ha erre jutna a sor, ezt az előtt is meg kell tenned, hiszen, ha nem fogalmazod meg magadnak a problémáidat, úgy más se fog tudni rajtad segíteni. 

II. Mit szeretnél valójában?

A beszélgetés második lépcsője a mérlegelés. Mit is várunk, mire vágyunk? Örökös harcokat, konfliktust vagy békét? Persze az igaz, hogy mi hiába változtatunk, attól még mások ugyan olyanok maradnak, de ez nem gátolhatja a gyógyulási folyamatainkat. Ha másokat nem is, de a mi hozzáállásunkat másokhoz és bizonyos helyzetekhez meg tudjuk változtatni.

A féltékenység, a düh, a sértettség, a félelem mind olyan érzelmek amiket a környezetünkből merítünk. Be kell látnunk, hogy bizony le kell zárnunk olyan dolgokat, amik már nem szolgálnak minket. Természetesen ezek a folyamatok időigényesek és sok fájdalommal is járhatnak, de ha belátjuk, hogy máshogy nem működik a gyógyulás, sikerülhet hamarabb túllendülni rajtuk. 

El kell tudjunk szakadni a múlttól és nem gondolni a távoli jövőre. (Személyes gondot nálam a múlt sebei okozzák, néhány emlékfoszlány néha úgy befurakodik a gondolataim közé, hogy jogosan jelenthetem ki, hogy a magam ellensége vagyok, mikor hagyom hogy eluralkodjanak felettem ezek a gondolatok.) Meg kell tanulnunk értékelni a jelen adta örömöket. Nem elég kizárni a rosszat a múltból, meg kell tanulnunk a megbocsájtás folyamatát. Persze, ha joggal vagyunk dühösek és vannak megfelelő érveink ezekre, akkor időt kell magunknak adni, de nem hagyhatjuk, hogy ezek a rossz energiák lengjék körül a napjainkat. 

A megbocsájtás nem egyenlő a bocsánatkéréssel. A megbocsájtással az ember átgondolja magában, hogy miért tesz magának jobbat azzal, ha elengedi a sérelmeit. Tehát lezárja a múltat, így teret ad egy szebb jövőnek. Viszont a bocsánat kérés sem elengedhető, hiszen azzal már másnak is segíthetünk, ha éppen mi nem viselkedtünk helyzetnek megfelelően. Meg kell értenünk, hogy a büszkeségnek is van egy bizonyos határa.

A lelki béke megteremtéséhez mindenkit ki kell hogy tudj zárni és meg kell tanulj egy egészséges "ÉN" képet kialakítanod. Nap mint nap szembesülünk mások elvárásaival és véleményével. De nem lehet minden véleményre adni, hiszen ha nem építő jellegű kritikákkal találkozunk, az bizony nagyon hamar lerombolja az ember önbecsülését. Azt is meg kell választanunk, hogy kit engedünk be az életünkbe és kit nem. Ha viszont saját magunknak állítunk fel olyan célokat, melyeket nem tudunk reálisan elérni és folyton ostorozzuk magunkat emiatt, akkor talán az "ÉN" kép kialakítása még nehezebb lehet. Ebből is látszik, hogy mennyire fontos, hogy megismerjük magunkat és az alapoktól építsük fel a belső harmóniát.

Fontos, hogy ne csak a gyógyulás elején üljünk le magunkkal beszélgetni, hanem út közben is, hiszen hiába próbáljuk a napjainkat a legjobbak szerint megélni, bizony sok buktatóba ütközhetünk. Ekkor jön jól megint az a bizonyos csendes hely ahol a kérdéseinkre választ találhatunk. 

  • Miért történhetett?
  • Mi vagy ki okozta?
  • Tehetek e bármit ez ügy érdekében?
  • Mit tanultam belőle?
  • Ha konfliktus, meg tudom e beszélni a másik féllel?
  • Ha én okoztam, képes vagyok e a bocsánatkérésre és a megbocsájtásra?
  • Mivel tudnék túljutni a történteken?
  • Fontos, hogy ezen többet gondolkodjak vagy könnyen elengedhető?

Ha szükséges érdemes feljegyezni ezeket valahová, vagy füzetet vezetni a napjaidról, hogy mit találtál jónak és mit tudnál változtatni. Itt láthatnád, hogy hol tartasz, milyen terveid vannak, hátha ezek inspirálóan hatnak. 

III. Megtisztulás


Ápolt lélek, ápolt külső. Biztos észrevetted már, hogy mennyire üdítően tud hatni egy tisztálkodással töltött nap. Muszáj lesz néha (de legalább egy héten egyszer) időt fordítani saját magadra. Ezt nem érezheted önzőségnek, hiszen ennyi mindannyiunknak jár. Egy habos fürdő gyertyákkal és relaxációs zenével vagy éppen egy szaunázás vagy bármi, ami téged boldoggá tesz és kikapcsol megfelelő ide. Ne feledkezz el arról, hogy a pihenés neked is jár, hiszen ha nem találsz alkalmat arra, hogy a felgyülemlett feszültséget kiűzd magadból, akkor azt addig hordozod magaddal, amíg majd csak gyűlik, gyűlik és gyűlik és végül megint ott találod magadat, ahonnan elindultál.


IV. Nem szól szám, nem fáj fejem.


Nem irányíthatunk mindent. Sok váratlan esemény ér minket és sajnos ilyenkor fordul elő, hogy meggondolatlanul cselekszünk. Bármennyire is nehéz sokkal bölcsebb pár perces gondolkodási időt hagynunk magunknak, mielőtt reagálunk. Sokszor megesik, hogy az adott pillanatban sokkal rosszabbul ért minket egy-egy helyzet, mint ahogy azt később visszanézve gondoljuk. Ezzel elkerülhetők a meggondolatlan cselekedetek, heves viták, bántó szavak.


Ezek a belső harmónia alappillérei. Ha te is úgy döntesz neked is eleged van a minden napos stresszből és teremtenél egy jobb légkört magad körül, akkor talán ezek a sorok sokat segíthetnek az utadon.



You May Also Like

0 megjegyzés